Bírák 5:1–9
„Akkor énekele Debóra és Bárák, az Abinoám fia, azon a napon, mondván:
Felkelének a vezérek Izráelben, felkelének a nép önkéntesei: áldjátok az Urat!
Halljátok meg, királyok, figyeljetek fejedelmek! Én, én éneklek az Úrnak, zsoltárt mondok az Úrnak, Izráel Istenének.
Uram, mikor kijöttél Szeirből, mikor lépdeltél Edóm mezejéről, megrendült a föld, az ég is csepegett, a fellegek is vizet csepegtettek.
A hegyek megremegtek az Úr előtt, a Sinai is az Úr előtt, Izráel Istene előtt.
Sámgárnak, Anát fiának idejében, Jáél napjaiban megszűntek az utak, és az utazók kerülő ösvényeken jártak.
Megszűntek a falvak Izráelben, megszűntek, míg föl nem keltem én, Debóra, föl nem keltem, mint anya Izráelben.
Új isteneket választottak, akkor harc volt a kapuknál; pajzs és dárda nem látszott negyvenezer között Izráelben.
Szívem Izráel törvényadóival van, a nép önkénteseivel: áldjátok az Urat!”
Amikor az ember letér az Isten útjáról, akkor valami félre fog siklani. Nem unalmas Isten népe között lenni, a kenet frissessége az, ami megújítja az embert, akkor teljesen mindegy, hogy hányszor hallottunk egy Igét. Ha szokás, vagy unalom jön be az ember életébe a gyülekezetbe járás vagy a keresztény élettel kapcsolatban, akkor azt kell megnézni, hogy van -e friss kenet az életünkben.
Minden napban benne van a megújulásra való képesség. A belső emberünk mindennap meg tud újulni, mindennap tud új kenetet venni. Alkalmas a kenet mindennap terhének a legyőzésére. És szüksége van az új emberünknek a megújulásra. A szívünk egy csatorna, ami befogadja az új kenetet.
Ha meg van terhelődve, akkor nehezebben tudja fogadni. Jó, ha tudjuk rendezni magunkkal, Istennel, embertársainkkal a szívünket akadályozó dolgokat.
Vannak olyan harcok, amik az Úrnak a harcai: ilyen az ellenség kiűzése az életünk különböző területein. Isten emberei is pl. Saul, Dávid az ellenség kiűzésével lett megbízva. De volt olyan harc is, ami nem az Úr harca, hanem egyéni sértettségekből fakadnak.
Ha az Úr harcát harcoljuk, akkor Ő benne van ebben a harcban. A legjobb, ha ilyenkor leteszünk mindent és az Ő harcába állunk bele, mert akkor Isten is mellénk áll abba a harcba, amiben mi érzünk szükséget. Isten felszerelt azzal a kenettel, hogy garantáltan győztesek leszünk olyan csatákban, amikbe Ő vezet bennünket bele.
Istennek tetszik, ha az ember önként ajánlkozik az Ő munkájára, az általa adott feladatokra. Ezt megáldja Isten.
II. Korinthus 8:1–5
„Tudtotokra adjuk pedig, atyámfiai, az Isten kegyelmét, mely Macedónia gyülekezeteinek adatott… mert erejük szerint, sőt erejük felett is adakoztak, önként.”
Van gyülekezeti áldás, ami rászáll egy helyi gyülekezetre. A kegyelem akkor szabadult fel ezen a gyülekezeten, amikor a sok próba ellenére örömben voltak, és Isten Igéjének rendelték alá magukat. Nem azonosultak annyira az adott helyzetükkel, a lelkük állapotával, hogy tönkre menjenek benne.
Egy döntés, hogy önmagunkat átadjuk Isten számára, és Isten akarata számára az Ő emberei számára.
Jób 18:13
„Megemészti teste tagjait, megemészti tagjait a halál elsőszülöttje.”
A halál zsengéje miatt az ember izmai, teste meghalt. Egyik részünkben ott van elvégezve a megváltás teljesen = ez a szellemünk. A lelkünkben, testünkben, gondolatainkban itt van a bűnbeesés következményeinek magjai. Ezeken a területeken jönnek olyan dolgok (gondolatok, érzelmek) amelyekt abszolút szembe mennek Isten Igéjével.
Ezért, ha valaki nagyon elmélyed a lelkébe csapdába kerülhet. Szükség van a léleknek a gyógyulására is, de a démonok „meg tudják heckelni” a lelkünket. = nem minden gondolat, érzelem, benyomás a miénk. És ezt a helyén kell tudnunk kezelni.
Ezért nem tudja lelki ember felfogni az Istennel a dolgait.
I. Korinthus 2:14
„Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten Lelkének dolgait; mert bolondságok néki…”
I. Péter 1:9
„Elérvén hitetek célját, a lélek üdvösségét.”
Róma 6:16
„Avagy nem tudjátok-é, hogy akinek odaadjátok magatokat szolgákul az engedelmességre, annak vagytok szolgái…?”(Károli Biblia)
Nem nekünk kell a lelkünkhöz igazodni, hanem a lelkünket kell a szellemünkhöz, Isten természetéhez hozzáigazítani. Az Ő természetével tudunk győztesek lenni az életben, és ez a természet bennünk is bennünk van.
Isten Igéjéhez kell hozzáigazítanunk a gondolkozásmódunkat. Pl a teremtéshez is hozzáigazítottam a gondolkodásmódomat, és ezért nem hiszem el az evolúciót. Isten teremtésében hiszünk, hogy Ő alkotott mindent. Tehát a lelkemet ehhez igazítom.
Ugyanígy az adakozásnál vagy a gyógyulásnál is. Ha bővölködést, egészséget szeretnék elérni, akkor el kell hinnem, hogy Ő már megoldotta ezeket a dolgokat. Ezért ha mást is tapasztalok, a tudatomban nem engedem meg, hogy szegény vagyok, beteg vagyok. A testem ahhoz a kijelentéshez fog igazodni, amihez a lelkemet igazítom.
Filippi 4:4
„Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek!”
Az érzéseimet is az Igéhez kell igazítanom. Nyilván vannak fájdalmas időszakok az ember életében, de ezekből ki kell jönni, a léleknek meg kell gyógyulnia, nem szabad benne rekedni.
Ugyanolyan odaszánással kell lennünk Isten szolgálata iránt, mint az Isten nélküli élet során a bűnre.
Bírák 5:12–18
„Serkenj fel, serkenj fel, Debóra… kelj fel, Bárák…”
Nem test ellen van tusakodásunk, nem emberekkel szemben kell mennünk. Nem ember a célpont, hanem a mögötte álló hatalmasság, ami megnyilvánul rajta keresztül.
Efraim: dupla áldás -> amire az ördög rátette a kezét, dupla áldás jön a helyében!
Benjamin: hűség
Elszánt lelkű embereknek kell lennünk a szellemi életben.
Patak: élő közösség a Szent Szellemmel, mert így tud látás jönni az ember életében.
16.vrsz. a nép másik fele inkább otthon maradt, és pihent. -> vannak harcos idők, de ilyenkor rossz döntés pihenni, és visszavonulni belőle. Pl. Dávidnál is ez volt a rossz döntés, amikor otthon maradt a csatából.
Zebulon: halálba tudta adni a lelkét, és így győzelmet aratni.
II. Sámuel 11:2
„És lőn estefelé… és megláta a tetőről a fürdő asszonyt.”
Amit befogadunk a látásunkon keresztül, azok hatnak ránk. ‘Ha a lelkedet szolgálod ki, nincs áldás.’ Megállást tapasztal az ember az élet különböző területein. De ha nem a lelkéért él az ember, akkor csatákat nyer.
Nem ösztönösen, az érzelmek és a gondolatok szerint cselekszik az ember, hanem Isten akarata, a Szent Szellem vezetése szerint. Ellenkező dolgot kell cselekedni, mint amire a lelkünk visz, és akkor elhal a lélek általi vezetés. Így leszünk szellemi és nem pszichikai keresztények.
A mindennapi áldozatunk a lelkünk halálba adása -> az ember akarata helyett, Isten akarata van meg.
A gyülekezet vezetője hiába kel fel, ha nem jön utána a „csatába” senki. Ha nincs hadra fogható ember, akkor az áldás nem tud a gyülekezeten megnyugodni.
Bírák 4:21–24
„És vevé Jáel, Héber felesége a sátorszeget… és beléüté halántékába…”
Az életünkben, ha győzünk az erősségeken, akkor felörlődnek a nehézségek. A szög = Ige, amit az ember beleküld az ellenségbe. A fej, halánték a központ. A fejedelemség központját bénítja meg az Isten Igéje. Megsemmisül az ellenségnek az a képessége, hogy tervet tudjon kieszelni ellenünk.
Zsidó 2:14
„…hogy a halál által megsemmisítse azt, akinek hatalma vala a halálon, tudniillik az ördögöt.”
Ha ragaszkodunk az Igéhez, akkor hatástalan minden ellenünk készült fegyver. A szájunk olyan parittya, pöröly, amivel az Igét bele tudjuk verni az ellenségbe. Isten fegyvereivel vagyunk győztesek, mindent a rendelkezésünkre bocsátott, ami szükséges a győzelemhez.
II. Korinthus 6:1–2
„Ímé, most van a kellemetes idő, ímé, most van az üdvösség napja.”
az üdvösség napja, amikor Isten segítségünkre siet, az MOST van! A helyreállás napja.
Apostolok Cselekedetei 3:19–21
„Bánjátok meg azért és térjetek meg, hogy eltöröltessenek a ti bűneitek…”
Jézus uralkodik és közbenjár értünk az Atyánál.
Jóel 2:23–24, 12–13
„Örüljetek azért az Úrban… mert megadja néktek az esőt igazság szerint… Szíveteket szaggassátok meg és ne ruháitokat.”
Az anyagi életünk is az Úr kezében van. Ő gondviselő Isten! Isten dicsősége ma is közöttünk van jelen, ránk száll, és az Igét belehelyezi a szívünkbe. Isten könyörülő személy, aki hatalmas, de a kegyelmét gyakorolja felettünk. A megtérés ne külsőséges legyen, hanem valóságos, szívbéli.
Jóel 2:18–28, 32
„És lészen azután, hogy kitöltöm Lelkemet minden testre…”
Az eső a kenet tárháza. Ha van eső, van élet. Van korai és kései eső. A Szent Szellem ki lett töltve az egyházra. Az esőben meg tudunk tisztulni. A kenet egy belsőnkből felbugyogó eső = élő víznek a folyamai.
Megtelnek a csűrök gabonával = a kenet eredménye a Isten kijelentése érkezik az életünkbe. A kárpótlás és helyreállítás követi mindezeket.
