Georgisz tanítások
– Építsd fel a hegyeket mozgató hitet –
Negyedik rész:
Látni a nem láthatót, csak kijelentés által lehet! Béketűrés fontossága!
Zsoltár 27/13-14
„Bizony hiszem, hogy meglátom az Úr jóságát az élőknek földén!
Várjad az Urat, légy erős; bátorodjék szíved és várjad az Urat.”
Dávidban a hit szelleme volt és úgy beszélt, hogy a sorsát teljes mértékben Isten beavatkozására bízta.
Mi is úgy vagyunk, mint Dávid: itt a földön szeretnénk megtapasztalni Isten jóságát az életünkön. Ennek előfeltétele benne van az Igeversben: Dávid először hitt benne, hogy meglátja az Úr jóságát! Úgy kezdte el a hitét gyakorolni, hogy nem látta még azokat a dolgokat, amikben Isten Igéje alapján hitt.
A hit gyakorlásában kihívást jelenthet, hogy először még nem látjuk, amit szeretnénk, sőt van, hogy teljesen a hitünk tárgyával ellenkező helyzetben vagyunk benne.
A ’Bizony’ szó az eredetiben egy sziklaszilárd bizonyosságot fejez ki. Dávid ennyire biztos volt, abban, hogy meglátja a földi életében az Úr jóságát, minden kétséget kizárt, így a szívébe bejött egy jó reménység. Attól lesz erős az embernek a személyisége, hogy bármilyen helyzet éri, a szíve fel tud bátorodni, és hinni tud.
II.Kor. 4/18
„Mivelhogy nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra; mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók.”
Nézhetünk a láthatókra a fizikai szemünkkel, és nézhetünk a láthatatlanokra a belső emberünk szellemi szemeivel. A fizikai testünk megöregszik, elmúlik, a belső emberünk azonban képes napról – napra megújulni. Az igazi énünk a belső emberünk, aki ha Isten beszédével táplálkozik, veszi Isten szellemét nem csügged el, hanem észreveszi Isten megoldásait a reménytelen helyzetekben.
Azok a nehézségek, amiken átmegyünk az életünk során, az örökkévalóság szemszögéből pillanatnyi dolgok, jelenségek. Pál apostol ezért azt tanácsolja, hogy az örökkévaló dolgokra tekintsünk. Isten szeretné, hogy a nem látható ajándékok leszálljanak ránk, és megteljesüljenek az életünkön.
I.Péter 1/ 4
„Romolhatatlan, szeplőtelen és hervadhatatlan örökségre, amely a mennyekben van fenntartva számunkra.
Akiket Isten hatalma őriz hit által az idvességre, amely készen van, hogy az utolsó időben nyilvánvalóvá legyen.”
Isten olyan dolgokat adott a birtokunkba, amelyek tiszta, romolhatatlan, örökkévaló áldások. Amiatt kerültek a tulajdonunkba, mert Jézust elfogadtuk megváltónknak és hittünk Istennek. Istennek az áldásai készen állnak arra, hogy megnyilvánuljanak, mi pedig a hitünkkel tudjuk megragadni, és lehozni mindezeket a földi életünkbe.
Hit és békességes tűrés
Zsidó 6/12
„Hogy ne legyetek restek, hanem követői azoknak, akik hit és békességes tűrés által öröklik az ígéreteket.”
Akkor vagyunk restek, lusták, hogyha hagyjuk az életünk folyását, úgy ahogyan van. Szabad utat adunk a betegségeknek, félelmeknek, aggódásoknak. Megadjuk magunkat azoknak az élethelyzeteknek, amikor találkozunk a problémákkal.
Az Ige buzdít minket az aktív életre, példákat állít elénk azok személyében, akik a hit és békességes tűrés által elnyerték az ígéreteket.
Nem elég csak hinni Isten beszédében! A hitünket össze kell párosítanunk békességes tűréssel, hogy az életünkben a maga idejében valósuljanak meg az ígéretek!
I.Mózes 25/ 20 – 21, 26
„Izsák pedig negyven esztendős vala, amikor feleségűl vette Rebekát a Siriából való Bethuélnek leányát, Mésopotámiából, a Siriából való Lábánnak húgát.
És könyörge Izsák az Úrnak az ő feleségéért, mivelhogy magtalan vala, és az Úr meghallgatá őt: és teherbe esék Rebeka, az ő felesége.”
„Azután kijöve az ő atyjafia, kezével Ézsaú sarkába fogódzva; azért nevezék nevét Jákóbnak. Izsák pedig hatvan esztendős vala, amikor ezek születének.”
Izsák 20 éven keresztül könyörgött Istenhez, hogy Rebeka teherbe essen.
Az ígéretek elnyerésének idejét nem tudhatjuk (természetesen minél hamarabb szeretnénk), de be kell arra rendezkednünk, hogyha eltelnek akár évek is a megvalósulásig, akkor is békességben tudjunk várakozni.
Ábrahám 25 évig várt Izsákra, mindvégig hitben kitartva.
Jákob 14 évig dolgozott, mire saját anyagi javakhoz jutott és tizedet tudott adni az Úrnak. Izsák kézrátétele által ott volt Jákob életén az áldás, mégis várakoznia kellett. Isten más területekre ’koncentrált’ Jákob életében, és miután azok megvalósultak bejött az anyagi életébe is az áttörés. Az áldás ötleteket adott Jákobnak, kreatívvá tette őt, amivel aktívan együtt is működött.
A hit gyakorlása arról szól, hogy tudjuk, hogy meg van, amit kértünk az Úrtól, és várunk türelmesen Isten beavatkozására. A hitünk, a szívünk belső emberében van!
Hit és a beszéd
Róma 10/8
„De mit mond? Közel hozzád a beszéd, a szádban és a szívedben van: azaz a hit beszéde, amelyet mi hirdetünk.”
Amikor Isten be akar avatkozni az életünkbe, csodákat akar tenni, akkor kiküldi a beszédét. Benne van a végrehajtó erő Isten beszédében! Ha Ő megígérte, akkor felelős érte, hogy megvalósuljanak a dolgok! Mi annyit tudunk tenni, hogy a hitünk cselekedetében járunk, míg meg nem látjuk a változást az életünkben. Ne mi izguljunk azon, hogy ’jaj, nem látjuk még az ígéretet megvalósulni’ , hiszen nem mi tettük az ígéretet magunknak. Isten a szavát adta nekünk, amikor ígéretet tett. Tőlünk csak annyit kér, hogy bízzunk Benne!
Isten az Ige tanulmányozása és a prédikáció hallgatása által küldi ki számunkra a beszédét! Az Ige befogadásával tudnak közel kerülni hozzánk az Ő szavai!
Isten kiküldi a beszédét, amellyel szól nekünk, kijelentést ad számunkra, a mi felelősségünk pedig az, hogy miközben gyakoroljuk a hitünket a szánkban legyen az Ő beszéde. A hit a szívünkben jön létre, és úgy kerül bele a szánkba, ha Isten megoldásáról beszélünk és nem a problémáinkról. Így nem akadályozzuk Isten kijelentett ígéreteit a beszédünkkel!
Nem elég érteni az Igét, nem elég a megtanult Igeverseket kimondani. Az a hit nyilvánuljon meg a mondataink által, ami benne van a bensőnkben! Ez a szívbéli hit. A pozitív beszéddel és gondolkodással nem fog megvalósulni a hitünk. Az Isten Igéje akkor valósul meg, ha a szívünkben lévő hitet valljuk meg!
A hit gyakorlása előtt érdemes lecsendesedni, megállni és átgondolni, hogy valóban elhisszük-e, hogy meggyógyultunk, átvettük az anyagi áldást, vagy egyéb ígéreteket a szívünkben? A szellemünk vissza fog jelezni, hogy valósággá vált-e bennünk a hit, vagy csak nagyon vágyunk valamire. A hitnek először „le kell ülepednie” a belső emberünkben, mert csak akkor tudunk béketűréssel várni a megvalósulásra.
Az elmebeli hit tele van aggodalmaskodással, bizonytalansággal, nem tud várakozni. Az igazi hit tudja, hogy már meg van az áldás és változás fog létrejönni a látható világban is.
A szellemünk tudja megragadni az Isten igazságait, a lelkünk képtelen erre. Mert szívvel hiszünk az igazságban!
A beszédünkkel tudunk belekerülni a megtapasztalásba, hogyha összhangban van a szívünkben lévő hittel. A szívbe bekerült Igével a lényünk is azonosul! Így tud valósággá válni bennünk az Isten beszéde.
Hogyan szerzünk meggyőződést a nem látható dolgokról?
Zsidó 11/ 7
„Hit által tisztelte Istent Noé, mikor megintetvén a még nem látott dolgok felől, házanépe megtartására bárkát készített, amely által kárhoztatá e világot és a hitből való igazságnak örökösévé lett.”
Noé egy olyan belső meggyőződés által hitt Istenben, ami által felépítette a bárkát annak ellenére, hogy esett volna az eső. A hit cselekedetét megtette, mielőtt bármit is látott volna az ígéret megvalósulásából.
A ’megintetvén’ szó eredetileg kinyilatkoztatást jelent, tehát szólt hozzá az Úr, de látható tapasztalata nem volt a bárka építés szükségességéről.
Nekünk is vannak kijelentéseink az Igéből:
– Isten betölti a szükségeinket,
– meggyógyultunk az Ő sebeiben,
– Jézus hordozta az átkainkat és kitöltötte ránk az Ábrahám áldásait,
– megrontatott a vétkeinkért, hogy megigazulhassunk…
Ha ezek az ígéretek behatolnak a szívünkbe, akkor elkezdhetjük gyakorolni a hitünket bennük, és a cselekedeteinket hozzájuk igazíthatjuk.
Noé is hozzáigazította a cselekedeteit a hitéhez, ami egy olyan jövendő dologról szólt, amire még csak várt. Nem a saját elképzeléseihez és vágyaihoz igazította hozzá a cselekedeteit, hanem a kinyilatkoztatott szóhoz.
Zsoltár 119/ 130
„A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad, és oktatja az együgyűeket.”
Az Isten beszéde képes megnyílni, élővé és hatóvá válni bennünk. Magában hordozza a valóságot, a benne levő Szellem kiárad az emberben, és világosságot gyújt a szívünkben. Ez a kinyilatkoztatás!
A kijelentés pillanatában részesül az ember az Igében lévő életből, és elkezd megvalósulni Isten beszéde. Aki hisz, eggyé válik az Igével, behatol a sejtjeibe, egybeolvad a szívvel és elkezd változásokat létrehozni!